BEHEADED ZOMBIE - Happiness For All

Itt vannak az Oroszok! Itt bizony, egy igen csak érdekes lemezzel, ami annyira hajaz egy számomra ismert atmoszféra által nyújtott érzésvilágra, hogy első hasra csapásra azt mondanám, hogy ez úgy ahogy van olckúl anyag. No de ennyiben nem áll meg a dolog. Tudni kell, hogy a lemezen végig orosz nyelven történik a hörgés és egyéb válfajainak bemutatása/kultiválása. Nagyon sok érdekes technikai megoldásokat is felsorakoztatnak a srácok. No de miből lesz a cserebogár? Érdekes atmoszférája van a lemeznek. Hol technikás, dallamos, már-már progresszív, és esetenként előfordul benne némi thrash megoldás is. Utóbbit csak szolidan alkalmazzák, de annál több átvezetővel rendelkezik a lemez, ezt beépítve a dalokba. Nagyon szép és jó futamokból épül fel egy csomó dal, és külön dicséret jár a basszusgitárért (chorusos megoldás illetve nagyon ügyes, technikás), illetve a chorusos gitárért, ami engem speciel elvarázsol mindig, ha hallom valahol felcsendülni.

A lemez hosszúsága 32 perc, bár mégis elég tömör, és masszív. Rengeteg disszonancia rejlik benne, de ez inkább dob a lemez minőségén. Ez itt nagyon fellelhető a „Chernoe i beloe (Black and White)” c. dalban. Nagyon de nagyon olyan érzésem támadt a dal hallgatása során, mintha egy Obituary és egy Cannibal Corpse szabadult volna el. Kiváló zenészek alkotják a Beheaded Zombie legénységét, igazán tehetségesek, kreatívak. Bár néha nagyon egyhangúnak tűnhet a lemez, ezért érdemes elcsípni a pillanatot, amikor teljes nyugalom mellett tudjuk végig nyugtalankodni azt a bizonyos harminckét percet :-) Érdekesen bánnak a tört ritmusokkal is, bár sokkal többször fordul elő ez az alternatíva mint a thrash, no de nem baj! Ha figyelmesen hallgatja a nagyérdemű, akkor elcsíphet egy kicsit folkos dallamos megoldást egy bizonyos nótában (nem lövöm le a poént). Speciel jómagam megmosolyogtam, és nagyon jó ötletnek tartom ezt a megoldást.

Most jön a fekete leves. Hangzás. Lehet, csak én vagyok ennyire finnyás, de azért a szólóknál jobban odafigyelhettek volna a skacok a stúdióban. Nagyon sok esetben inkább felidegesít, mint sem élvezetet nyújtana, arról nem is beszélve, hogy a keverésnél valamit igen csak elszúrhattak, ugyanis a dob is nagyon tompa számomra. Viszont ahogy fentebb írtam, a basszusgitárért nagy dicséret jár, tisztán lehet hallani mindent. A gitárok alapvetően nem rosszak, csak hát ugye a kiállások, illetve a szólók esetében lép föl némi gebasz. A másik pedig a borító. Jobban passzolna egy horror punk formációhoz. Úgy gondolom, hogy valami sötétebb koncepcióval talán jobban passzolt volna a lemezhez.

Nos, végül összesítve a fent leírtakat, a technikai megoldásokat (tiszta ének, kórusos gitár/basszer, agresszív hörgés) a progresszív és a konszolidált technikás dalírással és a kicsit finomítani való hangzást egybevéve, azt a következtetést vonom le, hogy a lemez a maga nemében egy pikantériának számít a szakmán belül.

SAMPLE:
MySpace link