V.A. - Metalmessage V

Az immár ötödik nemzetközi pagan-, viking-, és folk metal kiadvány ezzel a különleges, limitált szériás (mindössze 2000 példány jelent meg) koronggal lepi meg a stílus kedvelőit. A DVD tokos, booklet-tel ellátott pack a legendás brush-grandmaster Ed Repka festményével büszkélkedhet borítóként, a belső természetfotók elragadó képeit pedig Markus Erk-nek köszönhetjük. Hát, lássuk a zenei tartalmat!

A korongot a német FIMBULVET „Helias Bann” című dala nyitja. A tipikusan északi jegyekkel operáló hármasfogat (Falko Knoll-dob; Marco Voldorth-basszusgitár; Stephan Gauger-ének,gitár) szerzeménye kissé gyenge: néhol kapkodós, és a hosszúra nyúlt sablontémák sem segítenek az élvezeten. Ettől függetlenül az alapok, a szerkezeti felépítés ötletes, a megszólalás jó – főleg középtempós a dal, folkos énekkel büszkélkedő (persze a tipikus black metal károgás sem hiányzik!) részekkel. Jó felé haladnak mindenképp.
A szlovák HROMOVLAD (Beelphegor-ének,gitár; Mathias-gitár; Mysticus-basszusgitár; Slavfist-dob) a „Slavia” című dalával szerepel a korongon. A második vonalbeli alapokkal rendelkező szerkezetet népi motívumok használatával színesítik; ezáltal lendületet kap a nóta és a hangulat sem akármilyen! Jól felépített részek bizonyítják a rátermettségüket: súlyos, masszív részek, tele meglepetésekkel, intenzív élményekkel.

Az orosz TUMULUS (Alivirius-szintetizátor,balalajka; Kuchma-ének,fuvola; Kurbat-gitár,vokál; Oitar-dob,ütőshangszerek; Velingor-basszusgitár,vokál) a „Kochevonov Plyas” számmal képviseli magát. A dal alapötlete nem rossz, ez érezhető, viszont a megvalósítás nem teljes. Zeneileg nagyrészt érdekes, bár akadnak a hegedűvel felvértezett dallamok között sablonos részek, unalmas pillanatok, nyolcvan százalékban ütős a témavilág, hangulatos, erős. Kár hogy az énekben a magas hangok nagyon suták (legalábbis a többi énekhez képest viszonyítva), mert a játéka korrekt és karakteres lenne…
A kanadai DARK FOREST egy egyszemélyes project, amit David Parks (gitárok, szintetizátor, ének, duda) csinál; és a „Journey To Ever-Eternal Skies” dal rögzítésénél Griffin Kissack dobos működött közre. Lassú folyamként tör előre a monoton dobütem képezte alapokon a többi hangszer kiváltotta hatás – folyóvá duzzadnak a hangok, úgy terülnek el az alapok adta mederben. A táj felett sötét felhők terülnek el, a hangulat borús. A zenei kompozíció erőteljes és kiszámított egységekre épül, az ének könnyedén vívja meg csatáját ezen a jéghideg mezőn. A pagan stílusjegyek még erősebbé teszik ezt az intenzív hatást.

A TIWAZ egy brazil zenekar (Abyssius-dob,vokál; Devilish-ének; Eikonoklastes-gitár; Igniis Inferniis-gitár; Lordgrimm-szintetizátor), ezen a válogatáson a „The Battlelore” dallal mutatják be zenei világukat. A ’90-es évek folk metal vonalából kaphatunk ízelítőt, méghozzá egész jó előadásban. Van egy-két sablontéma itt is, a felbukkanásuk mégsem meglepő, és nem is olyan rémes – nagyrészt a zenei felépítés ötletes, erős, energikus végig, nagyon jól üt minden hangjegy. Fejlődőképes csapat muzsikáját hallgathatjuk, érdemes lesz odafigyelni rájuk!
A német DYRATHOR (Atrox-gitár; Hjul-basszusgitár; J.-fuvola,hegedű; Manuel Erlemann-gitár,tiszta ének; Morguul-ének; Thurin-dob, billentyűs hangszerek) „Im Auge Des Sturms” című szerzeménye került hatodikként a korongra. Egyfajta intro-ként hullámverést hallhatunk, majd beindul a hegedűvel pluszban kísért, súlyosan gördülő black metal riffhad, rajta a német nyelvű hörgés/károgással. Intenzív, folkos elemekben gazdag, változatos témavilággal találkozhatunk, benne egy akusztikus betéttel. A már-már szimfonikus jellegű dal hangulatának erős jegyei nekem bizonyítottak!

A spanyol XERIÓN (Aboriorth-dob,ütőshangszerek; Daga-billentyűs hangszerek; Iron-gitár; Nocturno-ének,gitár,basszusgitár; O Rei Celta No Exilio-duda) „No Pazo Derruido Da Existencia” nótája az erőteljes, old-school elemekben bővelkedő vonalvezetése, a koszos hangzás, az ugyan jól ismert sémát használó, de mégis ötletes témavilágának keménysége ellenére könnyen befogadható a spanyol nyelv használata mellett is –sőt!, ez is színező tényező egy bizonyos szempontból. Jól átgondolt témák, pontos, precíz játék – itt van minden ami kell egy ütős dalhoz!
A német ABORNED BROOD (Ingeborg Baumgaertel-fuvola,ének; Markus Frost-ének, basszusgitár; Mirko Klier-gitár; Thorsten Derks-gitár; Tim Baumgaertel-dob) csapat a folk black metal-t a modern melodikus metal elemeivel ötvözik, ennek jegyében hallhatjuk „Sons Of The Damned” című dalukat. A dallamos kezdés után beinduló témák dinamikusan haladnak előre a dallamos női énekkel ellátott gothic metal hangulatot árasztó refrénnel, a szinte tébolyultan sikoltozó és néha karcos tisztaságú férfi énekkel, tele melodikus jegyek fűzéreivel, könnyed betétekkel, érdekes képekkel. Tiszta és nagyjából kiforrott a stílusok ötvözése, élvezetes hallgatni!

Az ír WAYLANDER legénysége (Ard Chieftain-ének; Den Ferren-dob; Michael Procter-basszusgitár; Saul McMichael-gitár) old-school jegyekkel erősen átitatott, folkos betéttel ellátott nótája az „As Deities Clash” címet viseli. Tipikus felépítést, monoton ritmusképletet hallhatunk, alatta a háttérben északi stílusú, de ír folk elemeken megágyazott témavilággal. Az eleje az indításkor jó, erős és dinamikus, de az első verze lapossá válik egy idő után, túl hosszan nyúlik el, ezért kár…Viszont az ezt követő, népzenei elemekkel tarkított folytatás sokkal erősebb, kidolgozottabb, színesebb – ez az az út, amelyen járni kellene. A modernebb folytatás közepes hatású, de mindenképp jobb a tésztává nyúló első témánál.
A belgiumi NATAN (Danill-gitár; Dario-szintetizátor; Dries-tiszta ének, gitár; Ezra-dob; Jochen-basszusgitár; Jonathan-ének,hegedű) „Volkskracht” című dala az egyik gyöngyszem a korongon – halálpontos, kiszámított zúzással csap le ez a pokoli fergeteg, mindenhonnan előtőrve. A fájdalom és a küzdelem érződik, a hangulatvilág itt is északi stílusú. Az akusztikus rész a hegedűvel nagyon jól kimunkált és eltalált rész a dob finom játékának és a basszusgitár szívdobbanásainak ívén, majd ebből visszaerősödik egy jól eltalált átkötéssel a súlyosabb témákhoz. Az ének meggyőző, egyedül a dallamos ének került túl hátra.

A német ANDRAS (Adversarius-szintetizátor; Ecthelion-ének; Nightsky-gitár; Shardik-dob) „Miasma Track”című szerzeménye számomra már régi jó ismerős. A sodró lendületű dal csupa izzó és egymásnak feszülő energia. A főként dallamos ének átvált hörgős/károgós hangba is, követve a dinamikus, ötletes vázfelépítést, precíz, ötletes játékot prezentálva. Változatos érzések és színek tűnnek fel – hóförgetegből jeges folyóvá csap át, vagy épp egy olvadó mező képévé ez a hősi eposz-szerű, elejétől végéig lüktető szám. Egyre több kép elevenedik meg előttünk – kiváló darab!
A szintén német OBSCURITY (Agalaz-gitár,ének; Arganar-dob; Cortez-gitár; Nezrac-ének; Ziu-basszusgitár) a „Nach Asgard Wir Reiten” című, középtempós darabbal jeleskedik ezen a lemezen. A kezdőtéma kicsit sablonos, és később is vissza-visszaköszön még egy-egy ilyen, de több húzós, jól átgondolt rész hallható, mintsem egy-egy ilyen téma elvigye rossz irányba az egészet. A refrénnel az ének remekül össze lett rakva – elég korrekten és karakteresen szólal meg az egész, az összhatás kellemes, és így éled fel a heroikusan sötét témavilág lassan. Jól bánnak a hangszereikkel, ez érezhető, jók a kötések, a váltások, nagyrészt egyben van itt minden.

A záró dal a belga VINTERNATT (Bert Baeyens-ének; Jef Verhoeven-basszusgitár; Jelle Kenis-dob, ének, ütőshangszerek; Kerstin Vermote-hegedű; Koen Torremans-gitár, ének; Philip Boermans-gitár) „De Zwarte Mis” szerzeménye. Fele-fele arányban tartalmas ez a track; a kezdés erős: akusztikus gitár és hegedű hangelegye után robban be a duplázós dobtéma és a reszelős gitárzúzás (megjegyezném: kicsit halk a többi hangszerhez képest), megfejelve egy jó énekkel. A témák belefeszülnek a semmibe, kavarognak, feltörnek – jó úton jár ez az összeszedett csapat, a felmerülő hibák (egy-egy felesleges sablontéma, dinamikai gyengeség) ellenére is. A szerkezet ötletesen épül fel, persze vannak hézagok, de nem szól rosszul, ha az egészet tekintjük.
Összességében egy korrekt válogatáslemezt rakhatunk a lejátszóba, jó zenekarok még jobb dalaival többnyire, persze a többiek sem maradnak a háttérben ettől. A stílussal ismerkedők nyugodtan kaparintsák meg a limitált széria egy példányát – már ha még van belőle! :)