S.C.A.L.P. - Chuzhaya Voina

Az orosz S.C.A.L.P. 1991-ben alakult Orel városában. Korábban három demó és az írás tárgyát képező "Chuzhaya Voina" lemezzel együtt három nagylemez készült el a banda égisze alatt. Mivel a zenekarral kapcsolatos információim eléggé hiányosak voltak, amikor a lemezt a lejátszómba tettem, így előítéletektől mentesen vágtam neki a "Chuzhaya Voina" meghallgatásának.

Őszintén szólva, fogalmam sem volt, hogy mit várhatok ettől a zenekartól. A borítót, amikor a kezembe vettem, barnás-sárgás színvilága egy kicsit melankolikus metal anyag illusztrációnak tudtam elképzelni - az intróig nem is tévedtem sokat. Kellemes, könnyed nyitány vezeti fel az albumot a "Rassvet" című dal formájában. Modern megközelítésű, de még mindig lazább hangszerelésű dal a másodikként elhangzó "Skvoz Stenu", kicsit nyersebb, direktebb vokálokkal, orosz nyelven. Ez utóbbi jellemző az egész albumot végigkíséri, ám általam kultivált orosz zenekarokkal ellentétben itt zavaró a nyelvezet, bár ez lehet, hogy inkább az én beidegződésem, hogy ehhez a zenéhez nem tudom elképzelni az orosz nyelvet. Pavel Peristy énekes hangja gyakran a Tiamatos Edlund-éval rokon (Clouds korszak), ami számomra kifejezetten pozitívum, mivel kedvelem a Tiamat ezen időszakát. A tiszta ének emellett kissé bizonytalan a kiállásoknál. A csapatban rejlő technikai tudás már az album első felében hallottak alapján megkérdőjelezhetetlen, azonban folyamatosan azt érzem, hogy ezt a zenében is folyamatosan bizonyítgatni szeretnék, és ez gyakran a befogadhatóság rovására megy, szerintem túlságosan öncélúak ezek a megoldások. Az album szűk háromnegyed órája eléggé színes, rengeteg stílus jegyeit magában hordozza. Az elszállósabb, rockosabb témáktól kezdve a tradicionális doom jellegű megoldásokon át thrashesebb, csapkodósabb megoldásokkal is találkozhatunk. Nem állítom, hogy ebből nem jöhet ki jól a zenekar, de a S.C.A.L.P.-nak ez nem sikerült maradéktalanul. Tény, hogy rengeteg jó téma van, de ezeket kicsiny kohézió tartja össze, ez pedig szerintem legfőképp az öncélúságból adódik.

Vannak ám emlékezetesebb pillanatok is, ezek legtöbbször a melankolikusabb témákban keresendők: a "Teni (Tvoi Mir...)" című dal például a Lake Of Tears "Forever Autumn" anyagára emlékeztet, jól megírt dallamaival a lemez egyik legjobbja. Ha ki kellene emelnem az albumról még egyéb szerzeményt, ami mindenképpen megérdemli a figyelmet, az a "Kto" című darab, ami lassú, súlyos középtempójával, kiabálósabb vokáljaival remekül összerakott dal. Itt kicsit a Paradise Lost "Shades Of God" és "Gothic" lemezei is felvillantak az emlékezetemben.
A hangzással nem vagyok igazán elégedett. Kissé tompának érzem, ami főleg a modernebb megközelítésű dalok esetében domborodik ki, a lazább, rockosabb témák esetében nem feltűnő. Összességében igen vegyes érzéseim vannak a "Chuzhaya Voina" albummal kapcsolatban. A jó pillanatok sajnos nem mentik meg egyértelműen a kiadványt, talán egyszerűbb lenne, ha a jelenlegitől egységesebb zenei világgal próbálkozna a zenekar a későbbiekben. Így viszont marad a kevésbé kedvező pontszám. Talán majd legközelebb.

------------------------

ENGLISH VERSION:

The Russian S.C.A.L.P. was founded in 1991 in the city of Orel. They released three albums consists of three demos and “Chuzhaya Voina” which is the subject of this review. Since my information of the band was quite incomplete, I was listening to them without any prejudice.

To be honest, I’ve had no idea what could I expect from the band. The covers brownie-yellowish color had melancholic metal feeling – I wasn’t mistaken until the intro. A nice, fluent opening introduces the album in the form of the track “Rassvet”. The second track “Skvoz Stenu” is quite a modern, but loosely arranged one with raw, direct vocals in Russian. This last characteristic follows through the complete album, but contrary to the other Russian bands I like, the language can be disturbing here, although this can be only my opinion that I couldn’t imagine the Russian language to this music. The voice of Pavel Peristy can be matched with the voice of Edlund from Tiamat (Clouds era), which is a positive fact for me, for I liked this era of Tiamat. The clear voice however is a bit uncertain at the bridges. The technical mastery of the band is undoubted, but sometimes I always felt that they wish to prove this all along the album which is at the expense of reception; my opinion is that these solutions are rather having an end in itself. The almost 45 minutes of the album is quite colorful, it bears the marks of many genres. We can find rock themes, traditional doom solutions and trash themes as well. I don’t state that these things can’t result in a good band, but don’t fully resulted in S.C.A.L.P. It is a fact however, that there are many good themes, but those are kept together with a little cohesion which issues from the above mentioned having an end in itself.

There are memorable moments by the way, which can be found in the melancholic themes: eg. the track “Teni (Tvoi Mir…)” reminds me of Lake of Tears’ “Forever Autumn”, with its well composed melodies it became the best track of the album. If I had to call the attention to one more track, it would have been “Kto” with its slow, heavy tempo, shouting vocal. It reminded me a bit of Paradise Lost’s “Shades of God” and Gothic.
I’m not impressed by the sound. I feel it a bit blunt which swells out at the modern tracks, it isn’t conspicuous at the rock themes. To summarize it I have mixed feelings with “Chuzhaya Voina”. Unfortunately the good moments don’t save the release; perhaps it would be simpler for the band to try a different, more unified sound from the current. For now I can give this score. Perhaps next time.