OPAQUE LUCIDITY - Opaque Lucidity

A 2007-ben alakult orosz zenekar a dark ambient/drone/funeral doom egy érdekes elegyét ötvözi zenéjében. Az Artem (ének), Evgeny (ének) és Nikita (zene) felállás négyszámos bemutatkozó anyaga főképp sampler hangokból építkezik, de néhol megszólal a letorzított gitár is. A kísérletezős, nehéz, de mégis könnyen emészthető hangulatvilágú lemez egy jól eltalált indítás.

A nyitó Induality, Not Induality szomorú, zaklatott vonósokat idéző hangokkal indít, majd hirtelen a torzított gitár zúgása vágja el ezt a bevezetést. A megszólaló hörgős ének, a mély, sötét hangulatú szintetizátor alap, a gitár tompa zaja kiegyensúlyozott, mégis komplex szerkezetet hoz létre - hol visszaesik a tehetetlenségbe, hol pedig feltör onnan. A kapaszkodó, de visszacsúszó lélek szimbóluma is lehetne.
Az In The Insane Dance Of Stars egy súlyos, sötét nóta (egy pillanatra be is ugrott az Aghast és a B°tong neve), fura, mélybe hulló fémes hangokkal, közben mintha egy finom statikus zaj lenne jelen a háttérben, amire pár szintetizátor dallam ül. Az ének megszokott mély hörgéssel kántálja végig a számot, a néhol háttérben felbukkanó tiszta gitárhangok pedig csak erősítenek az egészen.
A Kense népzenét idéző dallamai melankolikus vonósjátékba folynak át, majd következik egy súlyos funeral doom téma, amit egy szomorkás zongorajáték vált fel. A dark ambient hangulat gyűrűiben úsznak a témák egymás után, masszív, mégis könnyed mozdulattal a szám végéig.

Az utolsó track a New Aeon címet viseli. Kísértetiesen mély hangulattal indít, mintha egy sűrű erdőben keresné az utat éjjel az ember. Itt is beugrott nekem az Aghast neve, mint zenei hasonlat. A hangeffektek folyamatai, egymáshoz illeszkedése végtelen köröket alkot, hangzása mélyről bugyog fel, enyhén eksztatikus jellege pedig segít a képeket megformálni. Érezhetően jó zenei hatásokkal és inspirációval rendelkezik a zenekar mindhárom tagja, így bemutatkozó anyaguk is korrekt, karakteres. Aki szereti az elvont, szomorú, gondolkodós zenéket, azaz magát ezt a stílust, annak kötelező, de a kísérletező kedvűek is bátran berakhatják a lejátszóba.

-------------------------

ENGLISH VERSION:

This band, formed in 2007, plays an interesting mixture of dark ambient/drone/funeral doom. The four-track material of Artem (vocals), Evgeny (vocals) and Nikita (music) is mainly built on samples but here and there there’s a distorted guitar too. This experimenting, hard yet easily digestible stuff is a good starter.

The opener Induality, Not Induality starts off with sounds evoking sad, vexed strings which then are cut off by the noisy sound of a distorted guitar. The growling vocals, the low, dark mood of the synth base, the muffled sound of the guitar create a balanced yet complex structure – sometimes it falls back into helplessness, sometimes it breaks out from there. It could also be a symbol of a grasping yet falling back soul.
In The Insane Dance Of Stars is a heavy, dark tune (for some seconds it reminded me of Aghast and B°tong) with strange, falling, metallic sounds, and, in the meantime, as if a gentle static noise were also present in the background, and the guitar themes popping up in the background just strengthen the whole thing.
The folkish melodies of Kense change into melancholic string play after which comes a heavy funeral doom theme, followed by a sad piano part. The themes are floating in the embrace of dark ambient mood with massive yet gentle movement throughout the track.

The last one is titled New Aeon. It opens with a deep ghastly mood as if you’re searching the way in a thick forest at night. Aghast’s name came to my mind here too, musically. The flow of sound effects create an eternal cycle, the sounds bubble from the depth and the track has a slightly ecstatic feel to it. The band’s three members all have good musical influences and inspiration so this debut is also alright, unique. Those into abstract, sad, thought-provoking music, that is, the genre itself, this is mandatory but those with an experimental attitude could also give this a try.